2013. június 14., péntek

Kriszta beszámolója...

...aki megnyerte az ÉletReFormáló Stúdió, vagyis Koncsek Kriszta felajánlását a legutóbbi versenyben!:) 

 "Mikor először mentem Koncsek Krisztinához, nagyon izgultam. Először is, hogy odatalálok-e, utána, hogy milyen lesz ő, és milyen lesz a masszírozás. Első pillanatban kellemes benyomás fogadott. Kriszta egy kedves, mosolygós, nagyon szimpatikus ember. Kedvesen fogadott, és már nem is izgultam. 

 Először lábfürdőt kaptam, ami jól is esett a napi meló után fáradt lábamnak. Közben elbeszélgettünk. Kikérdezett a betegségeimről, a problémáimról. Igen, van betegségem sajnos, amivel együtt élek, de igyekszem odafigyelni, vigyázni magamra. A lábfürdő után következett a talpmasszázs. Nem is gondoltam volna, hogy a talpunkon minden szervedet meg lehet találni, és lehet segíteni az állapotán. Kriszta menet közben mindig mondta, hogy éppen hol tart. Mondta, hogy folyadékot többet kellene fogyasztanom, ami bizony nagyon is igaz. Volt olyan rész a talpaimon, ami fájt, de nagyon kellemes élmény volt a masszírozás, és bizony, minden héten el bírnám ezt viselni. 

Kriszta pontosan megmondta, hogy hol van baj a belsőmben, és nem gondoltam volna, hogy a pajzsmirigyem "betegebb", mint a hasnyálmirigyem. Én azt gondoltam, hogy gyógyszerrel rendben van az, de igaza van Krisztának, pirulákkal csak a tünetek vannak kezelve, nem a betegség. Nagyon sok mindenről elbeszélgettünk közben, a fogyásról, a mai kezelésekről, hogy ha nem jársz a nyakukra, és nem mégy utána, akkor sajnos semmit nem érsz el. 

Beszélgettünk a diétákról is, és tanácsokat kaptam, hogy a frissen felfedezett szívproblémámmal milyen sportot, mozgást tudnék végezni. Mondhatom azt, hogy tanultam is tőle. :) Többek között azt is, hogy mindent el tudsz érni, ha akarod. Észre sem vettem, hogy mennyi idő is telik el a masszírozás kezdete és vége között. Legyek őszinte, volt olyan, mikor majdnem elaludtam közben.:) 

 Igazi felüdülés volt az a jó egy óra, amit Krisztánál töltöttem. A masszírozás után pedig kaptam egy finom teát, úgy, ahogy Kriszta és én is szeretem, minden ízesítés nélkül. Be kell vallanom, hiányozni fog a beszélgetés vele, na meg a kellemes élmény, amit utána éreztem. Sokkal könnyebb volt a lábam utána, frissebbnek éreztem magam. Aludni továbbra sem alszom többet, de amit sikerül, azt sokkal nyugodtabban, békésebben töltöm. Közben ajánlott Kriszta nekem relaxációs gyakorlatokat is, hogy többet tudjak pihenni. Jót tett a bélműködésemnek is. 

 Mindenkinek csak ajánlani tudom a stúdióját és ő magát, 
 hiszen egy fantasztikus ember."



(katt. a szövegre!)

2013. június 11., kedd

Nyarat idéző cseresznyés piskóta

Kaptam tegnap drága Nagypapámtól sok sok cseresznyét.:) Gondolkoztam, mit is csináljak belőle?

Végül a mai menü: cseresznyéből gyümölcsleves lett (cseresznye, fahéj, édesítőszer, vaníliaaroma, víz- megfőztem és amikor már kellően megpuhult a gyümölcs, akkor eperpudingos tejjel habartam...isteni!) és cseresznyés piskótát...ami olyan finom és guszta lett.:)

Cseresznyés piskóta recept:

Hozzávalók:

3 db tojás
3 evk. tönköly fehérliszt
3 evk. xilit vagy eritrit 
(vagy bármilyen édesítőszer)
1 evk. zsírszegény holland kakaópor
3 marék magozott cseresznye

3 tojásos piskótát készítettem...fehérjét kemény habbá vertem, bele a xilit, sárgája és liszt. Felét kiöntöttem a formába (szilikon torta forma), a maradék tésztához hozzáadtam a kakaóport és belekevertem a sima tésztába, így szép márványos lett. Beleszórtam a magozott cseresznyét és 190 fokon, előmelegített sütőben, 15 percet sütöttem.:)

Jó étvágyat hozzá!


2013. június 9., vasárnap

Életem második futóversenye…

Az elsőre, vagyis a Vivcittá-ra nem sokat készültem. Zh után kimentem drukkolni a Lányoknak, aztán „ott ragadtam”, nem bírtam magammal és neveztem.:) 20 perc alatt lefutottam 3,2 km...óriási élmény volt.:)

Utána megbeszéltük Csillával És Timivel, hogy benevezünk a K&H félmaraton hármas váltóra, vagyis fejenként 7 km-re. Tartottam is az első 5 km tervet, majd növeltem fokozatosan a távot. Meg is futottam 45 percen belül a 7 km-t. Sőt, utolsó alkalommal az 5 km-t 29:40 alatt. Boldogság volt. Futottam egyenes szakaszon, utcán, emberek között, szélben, reggel, este... mindent megtettem, hogy felkészült legyek.

Aztán tegnap kaptunk egy levelet, mely szerint 7 km helyett 5,27 km lesz a táv, mert az Árvíz miatt vannak olyan útszakaszok, amit nem tudnak lezárni, így is nehézkes a közlekedés Budapesten. teljesen érhető, én azon lepődtem meg, hogy egyáltalán megtartották.
Szóval végülis jó hír volt, hogy az 5 km már többször ment...uccu neki...



Mind a hárman izgatottak voltunk nagyon. Időben találkoztunk, volt időnk dumcsizni is, fényképezkedni...


Aztán Timi indul...le a kalappal előtte, mert Ő futotta a legtöbbet, hátulról indult és teljesen vissza kellett kanyarodnia a váltópontra. Le a kalappal előtte, szintén, mint én 2,5 hónapja fut, ráadásul beteg is volt előző héten, mégis szuperül teljesítette a távot. Egy hős.:)



Utána jött Csilla...akivel először találkoztam személyesen, de egy szuper Csaj. Határozott, eltökélt, tudja mit akar és azt el is éri.:) Pozitív és lelkes.:) Öröm volt vele futni.:)) Ő futotta a 2. legtöbbet, mert ugye neki is vissza kell fordulnia a váltópontig…




Közben találkoztunk N. Adrival, akivel egy képet szerettem volna, de túl izgatott voltam, elfejtettem.:( De jó volt megölelni, látni őt, beszélni vele…sokat tanultam már tőle, egy különleges Ember számomra.:)

És Robertával is, aki szintén egy szuper Nő, hisz rengeteg futóversenyen rész vett már, nagyon szép eredményekkel.:)) Öröm volt találkozni vele is.

Készülődni kezdtem!:)



ÉS jött Nonó….már alig vártam, hogy induljak…izgatott voltam, tele tervekkel…esetleg 30 perc alatt lefutni az 5,2???!!!:)))) Álmodj Kislánylány!:)))


Elindultam és jól ment...de, ahogy sokan tanácsolták vigyáztam a pulzusom ne szálljon nagyon el. Én azt tapasztaltam, hogy 170 fölött már sok, az edzéseken. De gondoltam a versenyen talán belefér egyszer-egyszer...

Hát nem, mert:

11:30 körül indultam, kb. 40 fokban futottam. Na, mindenre fel tudtam készülni, de ilyen melegre…na erre nem.  Ha 165 fölé ment a pulzusom, azt éreztem szédülök. Szakadt rólam a víz és 165 pulzuson olyan 9 km/h átlaggal tudtam haladni. A másik, hogy ilyen dimbes-dombos távot basszus…tudtam, hogy megyünk fel és le, de ennyit.:) A 3-4 km között konkrétan azt hittem belehalok. De, Judit ott volt és segítette nekem. Végig segített...

Ami pozitív, hogy nem álltam meg, nem lettem rosszul és teljesítettem...32 perc körül az 5,27 km-t!:D



Nem rossz, de jobbra számítottam. Mert azt mondták versenyen az adrenalin, stb…hát én voltak pontok, amikor azt hittem végem.:) Nehéz volt, nagyon nehéz. Azóta is alig állok a lábamon, olyan fáradt vagyok.:) Hogy a meleg miatt, a számomra sok emelkedő miatt vagy, hogy kezdő versenyző vagyok, nem tudom, de megküzdöttem és VÉGIG CSINÁLTAM, végig CSINÁLTUK!:)


Köszönöm Timinek és Csillának az élményt!:) Nélkülünk nem ment volna…Köszönöm, hogy erőt adtatok és hittetek a NonóÉletmód csapatban.:) MEGCSINÁLTUK!!!:)